Egyik kedves barátom összeismertetett a konnyentanulas.hu vezetőjével, akivel mintegy másfél órát beszélgattünk a tanulás működéséről. Nekem is megvan a magam agylövése ez ügyben, és neki is, nagyon jól elbeszélgettünk. Nem értünk mindenben egyet, de legalább találtam mégegy embert, akit ugyanaz a kérdés foglalkoztat: hogyan tanulunk?

Ő is, én is kimondjuk, hogy nincs olyan, hogy oktatás! Csak tanulás van, amihez az oktató jó szolgáltaot tehet, de nem képes ismeretet emberek, pláne esetleg motiválatlan résztvevők fejébe bevinni, ebben az értelemben NINCS, ÉS NEM IS LÉTEZIK OKTATÁS. Soha nem is létezett.

A weblapján - ahol egyébként elriasztó mennyiségű betű fogadja a látogatót :) - lefelé tekerve sötétzöld háttéren olvasható a lényeg, amit szívesen egy az egyben beidéznék, ha az nem lenne plágium. Olvasd el.

A tanulás motivációalapúságában is egyetértünk. Én egy lépéssel tovább mennék: ha az ismétlés és a gyakorlás ennyire fontos (márpedig az), akkor ezek elvégzésére történő motivációt is tartalmaznia kell a tananyagnak magának. Nem elégséges a hallgatóra, a hallgató lelkiismeretére, időbeosztására bízni, hogy ismétel-e, gyakorol-e. Ezt a keretrendszertnek ösztönöznie, jobban mondva "kényszerítenie" kell. Mi az a számítógépes rendszer, amivel emberek órákon át ismételgetnek teljesen motorikus, felesleges műveleteket? A JÁTÉK. Szerintem az önálló, vagy online, vagy videós tanulás akkor éri el célját, ha van egy JÁTÉK körülötte.

Hú de hosszan tudnám csak ezt kifejteni, majd máskor visszatérek rá, ha eszember jut.