Ezt a bejegyzést kapásból kezdhetem a South parkból megismert kínos csenddel, mert "hülyeséget" kérdeztem, ugye? 
"Hát persze, hogy a Microsoft! A mocsok!" (De akkor miért tépi a haját Steve Ballmer, ha csak meghallja a Google szót?) 
Két példán szeretném szemléltetni, hogy ha ma még a Google esetleg kevesebb pénzt szed be az áldozataitól, holnapra ez tuti biztosan megfordul.
1. A NetAcademia példája
Mi, a NetAcademia, Microsoft Gold Certified Partnerként éves tagdíjat fizetünk a Microsoftnak. Lehet, hogy titkot árulok el, ezért pontos összeget nem mondok, de valahol éves szinten fél- és egymillió Ft közötti, a félmillióhoz közelebb eső pénzösszeget perkálunk le. Mit kapunk érte cserében? Az összes szoftvert ingyen. Jó bolt, higgyétek el. Ha mindazt a szoftvermennyiséget meg kellene vásárolnunk, mint ami ezzel a csomaggal jár, azonnal lehúzhatnánk a redőnyt. Most nézzük, mennyit fizetünk a Google-nak. Azt gondolhatnátok, hogy semmit, mert az átlagember nem fizet semmit. De az átlagcég fizet! Mégpedig Google AdWords hirdetési díjat fizet! Ma kaptam meg a múlt havi "fogyasztásunk" egyenlegét: 75.000 Ft! Hetvenötezer jó magyar forintok! Ha ezt beszorzod 12-vel (merthogy ez havidíj), rájössz, hogy egy internetközeli cég, mint amilyen a NetAcademia, éves szinten inkább egymillió Ft-ot fizet a Google-nak, mint felet.
Miért csináljuk ezt? Elment az eszünk? Ó dehogy. Remek összehasonlításunk van az egyes hirdetési lehetőségek (szaksajtó, nem-szak-sajtó, plakát, DM-kampány stb.) hatékonyságáról. A Google kiemelkedően jó terep a hirdetésre. Célzott reklám rulez.
2. Mindenki más példája
MS kontra Google. Az óriási különbség abban rejlik, hogy a Google fizetős szolgáltatása egyszerűen mindenkinek kelleni fog (előbb vagy utóbb), míg a Microsoft terméke nem feltétlenül. El lehet lenni MS szoftver nélkül? Jesz. El lehet lenni Google nélkül? Nó. Már a virágkötő és az éttermes is előfizet Google hirdetésre, pedig neki még csak számítógépe sincs, csak egy webszervert üzemeltetnek neki valakik valahol. Hogyan lenne hát MS-szoftvere?
Nem beszélve arról, hogy a Google egy folyamatos pénzcsapot talált fel, a Microsoftot meg hullámokban önti el a pénz, amikor valami új termékkel megjelenik. De a helyzet még ennél is rosszabb: a Google-nak semmit sem kell csinálnia a pénzfolyam növelésére, mert a kuncsaftok egymást ölik a hirdetési helyekért, és szépen lassan srófolják felfelé a hirdetési árakat. (Mi is ezt tesszük, ha valakit le akarunk lökni a top hirdetési helyről... csúnya dolog.) Az MS-nek meg új terméket kell fabrikálnia ahhoz, hogy fennmaradjon és ne csökkenjen a pénzáramlás. Persze hogy van az MS-nek SA-szerződése, meg minden, de az üzleti modellje akkor is huszadik századi: gyártok valamit -> eladom -> pénzt kapok. Mennyivel fejlettebb a Google megoldása: létrehozok valamit -> használjátok havi díjért. Pont.
Cloud computing
Nem véletlen, hogy a Microsoft erőteljesen nyomul a cloud computing irányába, ami ezt a modern modellt valósítja meg az MS hagyományos termékeire. Egy érdekes cikket találtam a Google vs. Microsoft Cloud témakörben, bár a szersző a biznisz-vonulatot nem érzékeli a dolog hátterében. Itt arról van szó, hogy nem megvárásolom, hanem havidíjért használom - egy egyszerű példánálá maradva - például az Exchange servert, amely fizikailag ott van a világban, ahol akar, engem ez nem érdekel.
Sikeres lesz-e a Microsoft ezen az új terepen? Feltétlenül. Én például abban a pillanatban dobom ki az Exchange Serverünket (amit a mai napig nem értünk rá 2007-esre frissíteni, de ez titok! Lyukas a suszter cipője!), ahogy elérhetővé válik a felhőcskés változata. Hiányzik nekem ez a tamagocsi, akit folyamatosan etetni kell (spam- és vírusszűrőkkel kell etetni, bazerálni az SMTP-beállításokat, menteni, és még az áramot is nálam zabálja)? Nem hiányzik. Boldogan fogok fizetni havi - mondjuk - kétezer forintot egy Exchange mailboxért - dolgozónként. Ha összeadom, a teljes éves Exchange bérleti díj kevesebb lesz, mint a jelenlegi monstrumnak a villanyszámlája.
Persze ezt nem engedheti meg magának minden cég, ha bank lennék, semmi pénzért nem adnám ki a levelezésemet külsősnek.