A felemelkedés lehetősége adott

Published 2009. 03. 30. by Admin

Ma, 2009. tavaszán Magyarország felemelkedése valahogy lekerült a napirendről. Az egyéni és társadalmi boldogulást úgy tűnik, ártatlan cigányok életének kioltásában keresi a magyar. Ne feszegessük, hogy süllyedtünk idáig, az okok mindenki számára közismertek. A feladatunk az, hogy – ha már a politika nem képes rá – mi magunk keressünk kiutat ebből a XVIII. századi világból mind önmagunk, mind szűkebb-tágabb közösségünk számára.

Nemrégiben alkalmam adódott egy nemzetközi konferencián résztvenni Seattle-ben, az USA-ban. Mondanom sem kell, hogy a végtelen hosszú, körömollóval szálanként nyírt pázsit milyen hatással van az emberre, rend és tisztaság és kedvesség mindenütt. Az egyik alkalommal taxival mentem ki Redmondba, a Microsoft főhadiszállására, és beszédbe elegyedtem a 60 év körüli taxisofőrrel, gondoltam, megkérdezem, látta-e a Microsoftot, amikor az még csak egy-két épületet foglalt el (ma már egész városnegyedben dolgozik a huszonsokezer alkalmazott). Az úriember elmondta, hogy igen, emlékszik, ő tősgyökeres Seatte-i. Ezen a helyen például – s itt egy gyönyörű parkkal körbeölelt elegáns épületegyüttesre mutatott – hatalmas illegális szemétlerakóhely volt a hatvanas években. Nem hittem a fülemnek, és ezt szóvá is tettem. Mire mit válaszolt? „Miért nem hiszem el? Ku-klux-klanunk is volt!” És valóban. Nem is olyan régen még a mai magyar helyzetnél sokkal rosszabb, szervezett rasszizmus dúlt ebben az országban. De már nincs. Mi történt? „Felülemelkedtünk” - mondta az öreg.

Ez elgondolkodtatott. Úgy tűnik, akár egy generáción belül is felül lehet emelkedni a jelen egyéni és társadalmi sérelmein. Így igaz! De egyvalami feltétlenül szükséges hozzá: hogy a kőkorszaki ösztönöket kiváltó kilátástalanság és szegénység valahogyan szűnjön meg. Ez az a pont, ahol csak önmagunkra számíthatunk, a politikában bízni értelmetlen dolog. Itt az ideje az állampolgári kezdeményezésnek. Állampolgár vagyok, kezdeményezek. Adjunk célt önmagunknak: vigyük át az országot a XXI. századba! A felülemelkedés lehetősége sajnos nem mindenki számára érhető el, de a fiatalság számára már ma is adott!

Mit kell tennünk, mit kell tennetek?

Tanulni, tanulni, tanulni. Mégpedig értelmes, előremutató dolgokat. Arra menni, amerre a világ megy. Az már mindenkinek feltűnt, hogy a korábbi sikerszakmák, a benzinkutas, a butikos és a zöldséges teljesen eljelentéktelenedtek, a társadalom csúcsáról az aljára röpítve a szakma képviselőit. Azonban a társadalom jelentős része nem ismerte fel, hogy a szocializmus második vonalbeli sikerszakmáinak is befellegzett. Nem él jól a szobafestő-mázoló, a tetőfedő és a kamionos sem (az ápolók sem, de ennek egyelőre más oka van). Ez a földrengésszerű változás két okra vezethető vissza: egyrészt az általános közvélekedéssel ellentétben alaposan megcsappant a kétkezi munka iránti igény (nem építünk lakótelepeket és duzzasztógátakat, géppel festjük a lakásokat, fél nap alatt készen van), másrészt ennek következtében is a sok munkavállaló egymás lábát tapossa, egymás szájából veszi ki a kenyeret. És ha ez még nem lenne elég, a társadalom még mindig abban a hitben él, hogy „legyen szakmád gyermekem”, és ontja magából a felesleges kétkezi munkásokat, akik napról napra rontanak saját helyzetükön. Még call centeresnek sem jó az, akinek csak „szakmája van”.

Azon a lakóterületen, ahol lakunk (ez Budapest egyik kertvárosi része) az egész telepen gyakorlatilag nincs rajtam kívül műszaki értelmiségi. Az utcánkban egészen biztosan nincsen. Lehet erre azt mondani, hogy ez azért van, mert ez egy tipikus munkásnegyed, ez az érvelés azonban azért nem állja meg a helyét, mert a régi rendszerben nem is volt más, mint munkásnegyed. Tud esetleg valaki műszaki értelmiségi negyedről?

A válságból a kiutat az innováció, a fejlesztések jelentik. "Egyszerű": fel kell kapaszkodnunk arra a szintre, ahol már az innovációban is részt vehetünk, nem csak call center munkatársként van ránk szüksége a világnak. Az innováció legfőbb, és elérhető területe manapság az informatika. Aki azt hiszi, az informatika fejlődése a végéhez közeledik, súlyosan téved. Most vagyunk az elején, szinte még nem is tudjuk, mire való, noha már a porszívóban is van mikrochip. A jövő összes eszköze egyre összetettebb informatikát igényel, egyre gyorsuló ütemben van szükség informatikusokra: programozókra, biztonsági szakemberekre, üzemeltetőkre. Hol vannak az ifjú informatikusok?

Nem szeretném porig alázni a hazai szakemberképzést és felsőoktatást, a problémák mindenki számára közismertek: nagyságrendi túlképzés humánoldalon, masszív szakemberhiány reáloldalon. Aki továbbtanul, mind dumával akar boldogulni, egyszerűen mindenki kommunikációszakos. Ami pedig az egyik legelőremutatóbb ágat, az informatikát illeti, még mindig az határozza meg, hogy egy egyetemen mit tanítanak, hogy az oktatói gárda mihez értett már 20 évvel ezelőtt is. Az egyetemekről frissen kikerülő diplomás informatikusok azonnal továbbképzésre szorulnak, ebből a képzési igényből remekül megél néhány kiemelt felnőttképzési magán oktatóközpont. Ma már ott tartunk, hogy aki egyetemet végez, csupán elfecsérel öt évet az életéből, mert öt év alatt a lemaradás törvényszerű, ennyi idő alatt két generációnyi technológia hal ki. Lassanként – a magángazdaságban – már nem jelent előnyt a papír, a diploma: sokkal többet ér, hogy az ember mire képes. Van nekünk Bolognánk, ám az egyetemi képzési rendszer többszörösen bebizonyította, hogy ezen a téren megreformálhatatlan.

Itt jön be a képbe a NetAcademia. Az a feladatunk, hogy a hozzánk forduló embereknek segítsünk előrébb lépni szakmai területen, hogy egy-egy tanfolyammal egy-egy lépéssel közelebb kerülhessenek a XXI. századhoz munkában, jövedelemben, életszínvonalban és gondolkodásmódban. Ehhez meg kell változtatnunk a külföldről átvett üzleti modellt, mely egyfajta elitképzéssé „degradálja” a tevékenységünket: nincs az a magánszemély, aki meg tudja fizetni a versenyképes tudást nyújtó tanfolyamainkat. És – paradox módon – nincs az az oktatási intézmény, aki helyettünk el tudná látni ezt a feladatot. A kitűzött irány helyességét az IT Factory sikere bizonyítja. Már csak néhány lépést kell megtennünk.

Minden személy számít, minden előrelépés a társadalom egészét viszi picit előrébb. Kétkezi munkásokra természetesen szükség van, de minden kiemelkedő személy csökkenti a konkurenciaharcot a társadalom alacsonyabb rétegeiben, ezzel egyidejűleg növeli a béreket mindkét szinten. Az én vízióm, hogy nem politikusként, hanem oktatóként, és vállalkozóként csökkentem a feszültséget a társadalom csoportjai és egyénei között . Ez a recept a világ minden országában beválik. Érjük utol Írországot! Indítsunk útjára új Graphisoftokat, új Nav’n’Go-kat, új Recognitákat! (...és Boltamarson-t Laughing)

Ebben a törekvésben ma már jelentős csapat áll mellettem: a NetAcademia oktatói gárdája. A feladatunk szép, de nem lehetetlen...


Megjegyzések

sziczki Hungary

2009. március 30. 15:41

sziczki

Az a baj, hogy az egyetemet elvégezni "felesleges" mert "csak" papírt ad, tudást (naprakész tudást) nem. Viszont ha az ember állást keres mindig a papírt nézik. Hiába van meg nekem a Netacademiánál megszerzett tudásom, "semmit sem érek vele ebben az országban" mert mire eljutnék oda, hogy megkérdezzék mit is tudok és milyen feladatokat tudok megoldani, már kiselejteztek a papír miatt. Azt a műszaki papírt pedig nagyon nehéz megszerezni, mert az egyetemeknek (egyetemi tanároknak) nem az a célja, hogy minél több tudással rendelkező diplomást képezzen, hanem hogy minél több embert megbuktasson a fejkvóták miatt. Ha az ember túljut ezeken a vizsgákon, kész zombi lesz belőle és már a háta közepére sem kívánja a tanulást, nemhogy még akkor kezdjen neki naprakész tudást szerezni és talán 30-35 éves korára eljut oda h tudása és papírja is van és nekiállhat munkát keresni.
Ez az én meglátáson mint műszaki informatika szakos egyetemi hallgató.

n' Hungary

2009. március 31. 6:12

n'

sok esetben az infó szakosok is inkább büfészakosok, nincs meg bennük a craftsmanship, a lélek ami sztem mindenképp kellene az innovációhoz. múlt héten 10 embert interjúztattam, köztük elte progmatos és egyéb infó szakos jelöltek. 10ből 2re mondtam hogy közép senior lehet és pár év múlva még jó programozó is lehet belőle. az hogy valaki 5 év egyetem sőt munkatapasztalat után nem tudja hogy egy for ciklus miért úgy működik ahogy működik, nos azt el kellene zavarni. hiába volt mellette mcp vizsgája ha az alapot nem tudja.

Lepenye Tamás Hungary

2009. március 31. 9:40

Lepenye Tamás

Certainty of death... ...small chance of success... ...what are we waiting for?

FM Hungary

2009. április 1. 10:03

FM

Ez emailben jött, de idepasztázom. Jól megerősíti a véleményemet:

Kedves Marcell,

Nagyon rátapintottál a lényegre az egyetemi oktatással kapcsolatban.

Én hetente tartok 4-ed, 5-öd éves hallgatóknak .NET előadást egy vidéki egyetemen.

Az iparban dolgozom főállásban, és próbálom ebben a szemléletben átadni a tudást. Egyszerűen az a baj, hogy a sok elméleti maszlagra és az alacsony szintű gyakorlati tudásra nem lehet normálisan építeni. Amikor pl. fogalmuk sincs a hallgatóknak, hogy miről szól az objektumorientált programozás és a hálózat, akkor elég nehéz design patterneket emlegetni, vagy hálózaton kommunikáló alkalmazásokat mutogatni. Vagy éppen szemfelnyitó előadást tartani Windows biztonságról, amikor fogalmuk sincs az ACL-ről. Persze a WPF-es forgó tab control az mindenkinek megragadja a fantáziáját. Smile

Most pedig arról van szó, hogy a bolognai folyamatok révén új szakok, új képzési renddel jöttek létre. Néztem, hogy milyen hangzatos, milyen előremutató tárgyak jöttek be az alap és az Msc képzésben is. Aztán sajnos rá kellett jönnöm arra, hogy ezeknek a tárgyaknak a tematikája ugyanaz, mint a régieknek sok éve. Röviden megfogalmazva ugyanaz a képzetlen hülye, ugyanazt az elavult értelmetlen dolgot tanítja, mint amit nekem vagy az elődeimnek tanítottak.

Sajnos azok a fiatalok maradnak benn, akik maguk is csak ahhoz a szemléletmódhoz tudnak idomulni, amit a már rég ott levő betokosodott oktatók képviselnek. A benn levők egyre inkább távolodnak a gyakorlattól és az ipartól, miközben idősödnek. Az idősebb oktatók egyre magasabb rangot kapnak (miközben hülyülnek). Ezen felül a legfontosabb dolog, hogy az egyetemeken még mindig feudalizmus uralkodik. Innentől kezdve lassú, majdnem, hogy lehetetlen reformokat véghezvinni.

Az a helyzet, hogy az egyetemeket nem hatalomvágyó docenseknek meg professzoroknak kellene vezetniük, akiknek semmi vagy alig van vezetői vénájuk, hanem managereknek. Akkor lenne itt előrehaladás.

Addig pedig mondjátok el még egyszer azokat a .NET ismereteket a volt és leendő hallgatóimnak is, akiket elrontottak az "absztrakt majmok" vagy túl lazán vették az egyetemi éveket és nálam nem értették meg vagy nem tudták megérteni a .NET-et.

Név és cím a szerkesztőségben Smile

Harcos Hungary

2009. április 2. 3:58

Harcos

Tökéletesen egyet értek az előttem szólókkal. Teljes mértékben látom mindkét oldalt. Jelen pillanatban felsőoktatási intézményben tanulok, ezen kívül néhány Microsoft minősítéssel is rendelkezem, köztük MCSE+S és MCITP is. Ha összevetem a két tudást, amit elsajátítottam, akkor arra kell rájönnöm, hogy a felsőoktatásban kapott "érték" az tulajdonképpen semmit sem ér. Amikor az embereket informatika alaptárgyból szívatják, és az AUDMAX-ot megtöltjük pótvizsgán, akkor szerintem nem velünk van a hiba. Sőt, amikor rákérdezünk, hogy na jó, de ezt tulajdonképpen mire is tudjuk használni, akkor értelmetlen, összefüggéstelen válaszokat kapunk. Ráadásul néhány előadó szintén ezekkel az összefüggéstelen, értelmetlen szavakkal beszél, egyik mondat nem illik a másikba... És amikor azt kérdezzük, hogy létezik-e még ilyen technika, akkor azt a választ kapjuk, hogy hát ilyen már nincs, csak volt a 60-70-es években, ma már tök másként van. Jó, aláírom, hogy nézzük meg milyen volt régen, de attól még nem fogjuk tudni az újdonságokat, nem fogjuk tudni alkalmanzi sem. Ahogy a mondás is tartja: Az alkalmazott informatika azt jelenti, hogy az ember tudja, hogy melyik csavart melyik villáskulccsal lehet beverni.
Láttam egyetemistákat, főiskolásokat, akik könyvvel, papírokkal szaladgáltak, és úgy próbáltak egy problémát megoldani, de persze nem ment, mert elméletben tudják, csak az már régi infó, és azóta nem fejlődtek semmit.
Szerintem a plusz képzések, értem itt most a Microsoftos, Cisco-s, Linuxos, Novelles, etc... képzéseket, sokkal, de sokkal többet érnek. Igaz, hogy nem főiskolai, egyetemi diploma lesz az ember kezében, viszont naprakészebb tudást, egy szakterületen való elmélyülést mindenképpen lehetővé tesz, amit szerintem egy cégnek sokkal jobban kellene kezelnie. Abban is biztos vagyok, hogy ha versenyeznénk egy diplomással, aki épp most kapta kézhez a papírt, akkor azok, akik valamilyen plusz, már az előbb említett mérnöki képzésekkel rendelkeznek, viszont felsőoktatási papírjuk nincs, sokkal jobban megállnák a helyüket, mint egy friss diplomás, de ugyanakkor mégsem kapják meg az állást, mert a papír a fontos. Ha én cégvezető lennék biztosan elfelejteném a papírt, és beszélgetéssel, próbaidővel határoznám be a tudás szintjét.
Egy dolog van, ami miatt még mindig a főiskolán vagyok, és küzdök... Ha már elkezdtem, akkor végig akarom vinni, és a végén beolvasni nekik, hogy köszönöm ezt az x évet, amit itt eltölthettem, de gyakorlatilag nem tanultam semmit, sőt... Bár minden félévben elgondolkozom azon, hogy járjak-e továbbra is, vagy inkább a plusz minősítésekre hajtsak, és azt mondhatom, hogy nálam a főiskola az másodlagos, a céljaimat, a sikereimet sokkal inkább a "szakosodással" fogom elérni.

_Lord_B_ Hungary

2009. április 2. 5:23

_Lord_B_

Egyetem Smile csupa jó véleménnyel vagyok róluk.
Egyik oktató, közölte, hogy a frászt fog tantani, csak nem gondoljuk, hogy képez magának konkurenciát...
Az ELTEn, meg voltak érdekes oktatások, pl .NET vagy Linux SHELL, de ezek még csak irány mutatásnak is kevesek voltak.
Mindegy, bárhova mész dolgozni ugy is betanitanak, mindegy, hogy kodolni fogsz, rendszert tervezel, a telefonokat kapkodod esetleg takaritasz, mindenhol fel kell venned a helyi szokásokat.

Primusz Péter Hungary

2009. április 2. 9:08

Primusz Péter

Elolvasva a hozzászólásokat elég egyoldalú kép rajzolódott ki bennem. Tényleg hülyeségnek tartjátok az egyetemeket? Vicc. Lehet, hogy a tanárok, oktatók elavultak, de akkor ti is! Elmúlt már az az idő, hogy mindent az ember fejébe bakolnak. Tessék önállóan megszerezni a tudást! Persze nem arra gondolok, hogy sok könyvből fejtsük meg magunk a lényeget, hanem arra, hogy ki kell lopni az előadók fejéből a tudást. Ki kell kényszeríteni. És legyünk őszinték az egyetemisták sem szaggatják az istrángot, hogy még még még tudást akarok! Ne értsetek félre, én is link egyetemista voltam. De attól, hogy én link voltam és a rendszer megengedte, hogy null tudással néha átsurranjak a lécen az egy dolog. Ha mi nem akarunk tanulni, akkor a világ legjobb egyetemén sem leszünk jól kiképezve. És igen az egyetem nem arról add papírt, hogy mit tudsz, hanem arról, hogy mit hallgattál le és mit illene tudnod. Minimális garancia a piac felé. Az, hogy piacképes tudásod lesz-e az csak az egyénen múlik. Magunkat kell specialistává képeznünk. És igenis vannak kiváló nagytudású oktatók és igen vannak rosszak is. De az egyetem arról híres, hogy kis alapterületen nagy sűrűségű szürkeállomány található meg. Tessék megkeresni azt, akitől lehet tanulni. Én így tettem anno.  Szabadidőmben jártam konzultálni az oktatóhoz, aki még örült is neki. Az egyetem másik nagy előnye, hogy jobb esetben jóval több idő marad tanulni, mint munka és család mellet. Csak ki kell használni. Könyvtár van. Az alapokra pedig igenis nagyon jó az egyetemi oktatás.
Persze elfogadom azt, hogy nem való mindenki egyetemre. De kidönti ezt el? Egy stréber simán végigtolja, de lehet tehetségetlen, míg egy zseni lehet be sem jut. Nem igazságos intézmény. De akkor is, szükség van rájuk. Csak a diákoknak fel kellene fogniuk mekkora mákúk van, hogy egyetemen tanulhatnak, és illene tanulniuk.
És akkor most a csavar. Én magam is elavultnak érzem az egyetemek oktatását. Túl sok az idős oktató és nincs megfinanszírozva rendesen az utánpótlás akik már friss ismeretket tudnának átadni a hallgatóságnak. De kihangsúlyozom, a tudás megszerzéséhez csak egy dolog kell. Az ami a tutajozáshoz. SZÁNDÉK! Pont. És igen, ha én is felvennék valakit munkatársnak kérném a papírjait. Az a belépőkártya. Ha nincs, szevasz. És utána jön minden egyéb rosta.
Ja és még egy apró gondolat minden magányos elnyomott zseninek. Azért nem olyan egyszerű öt évet megcsinálni egy közepes nehézségű egyetemen sem, főleg a műszaki vonalon. Azért a parciális diffegyenletek szórják a népet. És a jó programozó matekban is ott van nem csak .Net klikk bajnok. Szerintem.
Az ItFactory egy zseniális dolog. Tényleg csak jót tudok róla mondani. De akkor is csak kiegészítő képzés.

Szőke László Zsolt Hungary

2009. április 3. 6:44

Szőke László Zsolt

Hát igen, nem eccerű átugrani egy 3 méter magas kerítést.
A poén inkább az, hogy az egyetemen is pont egy 3 méter magas kerítést kell átugrani. Ja, tényleg kell hozzá egy kevés ész, hogy sikerüljön, meg kell _rendesen_ erölködni, de pont ennyi.

Bárki, ismétlem bárki képes rá.
Na, jó, ha 110 alatt van az IQ-ja valakinek, akkor a "kevész ész" hozzávaló hiányozna, de sokszor az se számít, majd segít valaki.

Szóval, ha valaki elvégez egy egyetemet, akkor átugrotta a 3 méteres kerítést, oszt ennyi.
Egyik kolléganőm, amikor elvégzett egy egyetemet, baromi büszke volt rá, én meg elmagyaráztam neki, hogy pont egy 3 méteres kerítést ugrott át. Először nem értette, aztán megértette, hogy amit tett, azt _bárki_ meg tudja tenni, nincs benne semmi különleges, csak izzadság szag, meg verejték.


Ha én "felvételiztetnék" a munkahelyen, akkor az első rosta a már említett 110-es IQ lenne, amit pár mondatos beszélgetéssel el tudnék dönteni.

A második rosta egy pszichológiai teszt lenne, hogy ne egy "barmot" sikerüljön felvennünk.

A 3. rosta pedig a szakképesítésről szóló papírok lennének. Az egyetemi diplomát be se mutatnák, mert a felvétel előtt szólnék, hogy nyugodtan hagyják otthon.

Hajrá egyetem, mííí? Smile



_Lord_B_ Hungary

2009. április 3. 10:44

_Lord_B_

Kedves Primusz Péter:

Igen, az egyetem elavult, amilyen szélsebesen változik a világ és benne az IT mi is percről percre leszünk elavultak, de mindig próbáljuk utolérni. Smile
Az egyetem felesleges? Nem, nem az, jó hogy van. Kell is. Elavult sajnos, régen nem így volt, de ezt most hagyjuk, mert erről tudnék írni legalább 3000 oldalt.
Az egyetem mutasson egy irányt, ha már műszaki vonal mutassa, meg mi van ma, mi van most, és talán mi lesz, mi lehet később. Ne azt mutassa meg mi volt 5-10-20 éve. Ne tanítson meg mindent, ne adja, kezembe késszen a világot úgy ahogy több éve volt, de nyissa ki a szemem annyira, hogy rácsodálkozzak és akarjam. Jártam egyetemre tudom, hogy nem leányálom és nagyon is nehéz, mindegy, hova jársz (majdnem mindegy"Gábordénesesekkiméljenek" Laughing). de az egyetemről kijössz, és azt mondod, de utálom a matekot, míg az ItFactory után azt mondod, mennyi minden van amiről nem tudok és milyen jó lenne tudni és elkezdesz utánajárni. Külön jó volt a "nem tudom" válasz a kérdésekre. Mert akkor majd "Én megtudom" kapcsolt be nálam, míg az egyetemen kérdezz valamit, kérdezz, akár jól elküldenek, hogy "ennek nincs értelme". Mert amit nem tudnak, nem létezik. Ez saját tapasztalat, és persze vannak jó oktatók is, de sajnos nálunk a fenti volt a standard.
Az egyetem jó, de reformálni kellene. Szándékom van, de nem minden áron. A szándék nem a papír, hanem a (használható) tudás felé húz.
Ha választhatok, lássam a világot és Én akarjam felfedezni, mint, hogy azt hiszem, hogy a kezemben van a világ és csak utána nem értem miért nem Én irányítom úgy, ahogy akarom lassan rájőve arra, hogy nincs is a kezemben semmi… csak egy papír arról, hogy igen.

Primusz Péter Hungary

2009. április 3. 16:37

Primusz Péter

Kedves hozzászólok!
Érdekes témát feszegetünk, én is szívesen szeretek róla beszélgetni. Mert olyan dologról van szó amin nagyon sok múlhat. Szőke László Zsolt hasonlatát elfogadom, 3 méteres kerítés. Igen az! Egyetértünk. Azzal is, hogy egy közepes képességű ember sok szorgalom eltudja végezni. Nem kimagaslóan magas tehetségű minden egyetemet végzett, én sem. De akkor is van teljesítmény mögötte és azt is értékeljük. Sok tantárgy, sokféle ismeret, széles látáskör. Sokféle és különböző probléma és azok megoldása. Egy tréning. Ennyi. Tréning egy problémakör megoldására. Nem tudósokat és fejlesztőket képeznek, alapokat adnak. Valakik megmaradnak az alapoknál, mások fejlesztőmérnökök lesznek.
Lord B véleményével is egyetértek. Nekem is vannak és voltak ilyen tapasztalataim. A matekot én fontosnak találom, sajnálom. Minden ZH-ám kettes volt, de akkor is segített, és mind a mai napig a legtöbbet adja a problémáim megoldása során. Az ItFactory valóban olyan tudást akar nyújtani amivel már piacképessé tehetjük magunkat. Sokat lehet tanulni. Én is járok rá, nem szégyellem, sőt. Tanulni jöttem, ennyi. De soha nem iratkoztam volna be, ha az alapjaim nem lennének meg hozzá. Az egyetemi oktatással és oktatókkal egy nagy baj van! Nem azt tanítják a hallgatóknak, hogy tessék fiam itt van ez a tudás amitől majd elrugaszkodhatsz életed során hanem azt, hogy tessék ebbe lehet kapaszkodni! Óriási a különbség. Az egyik egy gondolkodó lényt a másik egy zombit képez .
Kedves Szőke László, igazat adok neked abban, ha arra gondolsz, hogy nagy a tehetetlensége az egyetemeknek és sokan átugorják azt. De túlzás lenne azt állítani, hogy bárki képes lenne rá! Ha a szürkeállományt nézzük, akkor talán igazad van, csak tudod az nem elég hozz. Te megpróbáltad? Sokaknak nem sikerül elárulom. Persze az élethez nem kell diploma. Elsősorban, csak tehetség, kitartás, és hit magunkban és a munkákban. Persze lehet ezt cifrázni még. Nagy bajban lesz a majd a magyar  társadalom, ha elveszik majd az egyetemeit és a műszaki értelmiséget. De ne is ezen vitatkozzunk, mert mi már a múlt vagyunk.
A kérdésem inkább az, hogy szerintetek miért nem érdeklőnek a természettudományok, a műszaki dolgok, és az informatika iránt jobban a fiataljaink? Nem ebbe születtek? Miért vonzóbb a kommunikáció és a száraz jogi bifla mint egy for ciklus vagy egy differenciálegyenlet megoldása? Én anno olyan boldog voltam amikor egy pixelt kirajzoltam assemblyben vagy egyszerű geometriával felmértem a kertet. Amikor a DOOM-ot toltam is azon gondolkodtam, hogy lehet ilyen programot írni és nem az fogott meg milyen szép a grafika, na jó, az is. Szóval miért nem kíváncsiak arra mi van a színfalak mögött? Miért nincsenek szakkörök? Befejeztem.

Megjegyzések lezárva

Hőskor. Az internet kora.

Az életnek nincs célja és nincs értelme. Az életnek szépsége van.