NetAcademia Dumaszínház

Published 2010. 01. 31. by Admin in Oktatás

Nemrégiben meghirdettük, hogy a tanfolyamokat ingyen meg lehet ismételni nálunk. Oka? Sok volt, gyors volt, mittomén.

Annak idején egy érdekes hasonlat jutott eszembe a 40 órás tanfolyamokról: olyan, mintha egy autópálya széllén állnál, mindent látsz, mindent hallasz, minden rendszámot le tudsz olvasni, mégsem tudsz visszaemlékezni a részletekre.

Ez "gyönyörűen" előjön, amikor feladatot készíttetünk a hallgatókkal, és néha akkora gányok születnek, hogy őrület. Persze ilyenkor az oktató elkeseredik, "pedig ezt is elmondtam", de nem az oktatóban, és nem is a hallgatóban van a hiba, hanem a helyzetben. Ismétlést a tudás öreganyja - a tanfolyamokon ismétlés viszont NINCS.

Más részről nemcsak a munkaerőpiacnak, hanem nekem is nagy szükségem lenne felkészült, széles látókörrel rendelkező fejlesztő(k)re, nem utolsó sorban azért, hogy tanfolyamot bízhassak rájuk (jelentkezés magánban), meg hát itt van a Boltamarson, melynek egy fős fejlesztőcssapatát lenyúlta egy fejvadász, úgyhogy a tím jelenleg nulla főt számlál, ami lássuk be, ölég kevés.

Tömegével lenne szükség jó szakemberekre

Éspedig nagyobb tömegben, mint amekkora tömeget a NetAcademia jelenleg produkálni tud. Piacvezető ide vagy oda, azért lássuk be, hogy éves szinten ezer fő nem elég. Nagyságrendileg ennyi "vendégünk" van ugyanis. Erre jött az ötlet, hogy akár ismétlésként, akár indulásként egyfajta "önálló esteket" hirdessünk meg, melyek a Dumaszínház mintájára egy-egy témakörrel foglalkoznak 3 órában, és ennyi, és nem 40 óra, és nem 120 óra.

Mondok egy példát: itt van az én jó kis asp.net "könyvem", amit a Bankamarson fejlesztése során csináltam. Elolvasta azt vajon valaki? Igen. Háromnál többen? Nemingen. De mi lenne, ha annak a tartalmát elmondanám-megmutogatnám egy "dumaszínházban"?

ASP.NET sztepbájsztep

Fóti Marcell önálló estje

ASP.NET alkalmazásfejlesztés jó hangulatban, nulláról indulva, kifulladásig. Jegyek az ismert jegypénztárakban sajnos nem kaphatók.

Érdekel ez valakit?


Avatar 3D

Published 2010. 01. 31. by Admin in Kultúra

Tegnap megnéztük a családdal Minden  Idők Leg... de hát tudjátok. Az egyik ismerősöm a lelkemre kötötte, hogy 3D-ben nézzük meg, mert úgy soxorosa az élményneka, így hát elmentünk a legautentikusabb moziba, amelyiknek még a nevében is szerepel a 3D, az IMAX-ba. Nagy meglepetésemre nem az IIMAX-teremben vetítík az Avatart, hanem a 14-esben, ami sokkal inkább az Ethical Hacking konferenciáról híres, mintsem a 3D-ről.

A szemüvegeket átvéve a kiscsajoktól rögtön rájöttem, miért. Az IMAX-ban polárszűrős 3D technikát használnak, ez meg a hagyományos piros-kék. Illetve annál valamivel korszerűbb, mert csak bizonyos szögből derengett vissza a lencsékről a piros és a kék, és a film még szemüveg nélkül sem volt teljesen élvezhetetlen. De nem polár, mert azt az ember két szemüveg egymás mögé helyezésével és forgatásával könnyen felismeri: megfelelő forgatási szögnél a "sorba kötött" két szemüvegen nem jut át fény.

Hát, körülbelül háromszor volt "woá" 3D-érzésem, és ezek egyike sem a természetben vagy a hegyek között történt, hanem a katonai szállítórepülőben a film elején, meg a vezérlőteremben. Illetve még Avatar Dzsó (nem emlékszem a főhős nevére) videónaplójánál ugrott ki a felvételből a videokamera belső felhasználói felülete. Meg most, hogy így visszagondolok, a kék emberek anyanyelvének felirata is a szín előtt lebegett - oszt annyi.

Miközben a három órás filmet nézegettem dupla szemüvegemben (merthogy eleve szemüveges vagyok, és még arra kellett rávenni a 3D-t), azon gondolkodtam, hogy miért van ez így, illetve hol rontották el. Rá is jöttem, de mielőtt megosztanám veletek, elmondom, hogy ti hogyan élitek ezt meg, mert megkérdeztem 1-2 embert a 3D "élményről". Ti úgy fogalmaznátok meg, hogy "az ember szeme megszokja", és "eleinte igen, de később már nem úgy láttam" meg ilyenek. Csakhogy az időzítésnek és a megszokásnak vajmi kevés szerepe van az élmény csökkenésében, mert a kék emberek feliratozása két óra ötvenkilenc perc múltán is kiugrik a vászonból! Arra nem hat az elfáradás?

A megfejtés a következő: azzal nincs hiba, hogy két kamerával vették-e fel, vagy nem. Két kamerával vették fel, ez nyilvánvaló. A dolog ott bicsaklik meg, hogy ugyanúgy vezetik a szemedet a mélységélesség beállításával, mint egy 2D-s filmben: ami fontos a jelenetben, az éles, a többi homályos. A következő képet szándékosan nem kicsinyítem le, hogy lásd, miről beszélek. Avatar Fanni (nevezzük így, nem emlékszem a nevére) nyilazni tanítja Avatar Dzsót. Tipikus 3D-s beállítás, a nyíl hegye a koponyádat súrolhatná (ha nem balra lógna ki), a vállak, a fülek, Dzsó karjának erős perspektivikus rövidülése mind szinte kínálja a 3D-élményt - de az nincs meg. Nézd meg kérlek a két főhős mögötti részeket. Egy adta homály az egész. Na jó, erre azt mondod, hogy háttér, kit érdekel. Rendben. Akkor most nézd meg Avatar Fanni felénk közel lévő alkarját, azon pedig a karkötőt. Homályos. És ezzel vége is.

A minket az életben körülvevő, igazi 3D-ben is van mélységélesség-jelenség, nagyon is van, csak éppen ÉN, a néző választom ki, hogy mi legyen éles. Amire nézek, az éles, a többi - előtte-mögötte - homály. Namármost. Hiába lebeg nekem egy csomó élesen látszó medúza a vászon "mögött" mondjuk két méterre, ha a hozzám ettől közelebb és távolabb úszkáló példányok életlenek, homályosak! Azokat nem tudom kiválasztani a szememmel, nem tudok ugrálni a térben, mert életlenek.

Emlékezzünk, hol is volt "woá 3D" élményem? A szállítórepülő belsejében és az irányítóteremben. Egy olyan beállításban, ami leginkább a húszforintos filmes fényképezőgépekre, illetve a mobiltelefonok ócska gépeire jellemző, melyekre nagyképűen azt írják, autofókuszos. Egy frászt. Gyakorlatilag nincs is benne lencse, a fény egy tűszúrásnyi lyukon jut el a filmre, nincs mélységélesség-hatás, minden tűéles. Ezekben a jelenetekben a mélységélesség-hatás alig látható, és lám, a szemem szabadon választja ki, mennyire nézzek "mélyre", és igen, így 3D az egész. Az erdei lebegő bigyók esetében azonban nem. Íme egy kép az irányítóteremből, ahol a háttér ugyan homályba vész (de még kivehető!), az előtérben azonban sok méternyi "rétegben" élesek a figurák. Ez "woá" lesz, ha megnézed 3D-ben.

Felmerül a kérdés, hogy ezt meg miért így csinálták, miért homályoznak össze-vissza, agyba és főbe. Az egyik kézenfekvő válasz, hogy "a régi filmes beidegződéseknek megfelelően" - de ezt nehezen lehet elhinni egy sokmillió dolláros költségvetésű film vérprofi gárdájáról. Egy kevésbé kézenfekvő, de hihetőnek tűnő magyarázat az lehet, hogy talán mégsem húszforintos eldobhatós kamerákkal készítették a filmet, így hát volt benne teleobjektív, amely az optika törvényeinek engedelmeskedve magától hozza a mélységélességet, amit ún. "rekeszeléssel" lehet megszüntetni, ámde ahhoz fény kell, sok-sok fény, az erdőben meg sötét volt. De ez sem jó válasz, mert az egész cuccot digitális szag lengi körül, nem tűnik életszerűnek, hogy az ősmadarakra emlékeztető repülő lényeket és a hatlábú lovakat élőben tudták lefilmezni. Ahhoz el kellett volna utazni erre a bolygóra. Ha pedig számítógéps animációt látunk, miért rajzoltatták meg "mélységélesre", azaz homályba veszőre?

Natív spekulációval az alábbi következtetésre juthatunk: egészen biztosan megcsinálták tűélesre is az egészet, vagy legalábbis kísérleteztek vele. Majd elvetették. Miért? mert az sem tűnt természetesnek. Ha minden éles a filmen, elvileg a néző választja ki, melyik tárgyat nézi, arra fókuszál - és ilyenkor a más távolságban lévő többinek el kellene homályosodnia. De nem fog, mert mindegyik a vásznon van, nem előtte, nem mögötte, és ha mindegyik tűéles, akkor az is marad. Nem láttam még ilyen filmet, de gondolom, öt perc múlva az ember feje megfájdul a teljesen természetellenes látványtól. Így hát meghagyták a filmes figyelemirányítás eszközét, a mélységélességi játékot - ami viszont megöli a 3D élményt. Oldalt Cameron Camerája látható.

Most, hogy így végigfuttattam a fejemben a jelenséget és a hatást, rájöttem, hogy az igazi 3D és a csoportos filmnézés üti egymást. CSAK annak szabadna élesnek lennie, amit ÉN nézek - de mások más tárgyat néznek mellettem ugyanazon a vásznon a moziban, így ez a megoldás kiesik. Ha mindenki saját verziót nézhetne - na de az már sisak. Arra még 100 évet aludni kell. Mire e bejegyzés végére értem, megtaláltam, milyen 3D-t is láttam: Dolby 3D volt.

Nem mondhatjátok, hogy poéngyilkos voltam, egy árva szót sem szóltam a filmről, mely egyébként egy romantikus sci-fi. Nem is fogok. Csak annyit mondok, hogy egész éjszaka az izé bolygó lebegő hegyei közt repültem álmomban, bár lehet, hogy ebbe belejátszott az az 1 liter kóla is, ami véletlenül lecsúszott.


Mesterséges intelligencia V.

Published 2010. 01. 30. by Admin in AI

Beszéljen ismét a szkepszis

Ha megvizsgáljuk az intelligencia megnyilvánulásait, észrevehetjük, hogy roppant szerteágazó dologról van szó, az egyszerű alakfelismeréstől kezdve a tanulásig, új fogalmak megértéséig, de van itt még döntéshozatal, valószínűségszámítás, szeretet, utálat, érzékcsalódás, hit, akarat, és még ezernyi más, ami ebbe a körbe tartozik, és amiket mi olyan „egyszerűen” végrehajtunk, noha megmagyarázni, vagy pláne algoritmizálni, nem tudunk. 

A feltalálók két csoportba sorolhatók: vagy valami teljesen újat, addig nem létezőt találnak fel (például T. A. Edison és az izzólámpa), vagy lemásolják és módosítják a természet által már „feltalált” eszközt (ide sorolom például a repülést). Ez utóbbira akkor kerül sor, amikor a találmány a meglévő világ egy részét képezi le, illetve gépesíti. A mesterséges intelligencia ilyen. Gépi megvalósításához a meglévő rendszerek (agyak) megértésén keresztül vezet az út. Az elme összetettsége, és az általa végzett feladat bonyolultsága és információéhsége az, ami miatt sajnos 3PO (Szrípió) soha nem fog velünk szembejönni az utcán, és soha nem fog 600 millió nyelven beszélni.

Annak ellenére tartom magam az állításomhoz, hogy Japánból olyan robotokról érkeznek hírek, amelyek két lábon járnak, köszönnek és kezetfognak az emberrel. Igen, elismerem, bizonyos eredmények már vannak. De ha végiggondoljuk, hogyan is működünk, mindenkinek be kell látnia, hogy a japán robot egyelőre az intelligencia csíráját sem mutatja. Nekimegy a tükörnek, kezet fog egy kőszoborral, köszön egy festett arcnak, és fényévnyi távolságra van attól, hogy elkapjon egy neki dobott teniszlabdát. Arról nem is beszélve, hogy a legnagyobb lelki nyugalommal belesétálna egy körfűrészbe, ha ezt az utasítást kapná. Vagy átsétál(na) a kerti medencén, ha a túlpartról kell elhoznia valamit. Kezet fogna úgy, hogy közben egy bekapcsolt flex van a kezében, mert épp vasakat vágott. Egyszóval: ön és közveszélyes.

Robotika van, intelligencia nincs. Állítólag olyan robot is van Japánban, ami legózik a gyerekekkel. Hát én biztosan nem hagynék egyedül egy ilyen gépet a saját gyermekemmel. Mi van, ha beépíti a gyerek ujjacskáját egy legóvárba? Intelligencia nincs, szoftverhiba van! Meg kellene tiltani a robotnak, hogy akváriumban, a halacskák mellett tárolja a könyveket. De hogyan? Az első adódó megoldási ötlet, vagyis listaszerűen felsorolni a helyes és helytelen tetteket (Gyufával ne nézd meg a benzinszintet!) megvalósíthatatlan. Verseny: ki tud hosszabb listát írni azokról a dolgokról, amiket ne nézzünk meg gyufával? Ez bizony egy végtelen lista. A "másik út", az intelligencia megértése pedig egyelőre nincs feltalálva.

De hogy jövök én ahhoz, hogy a közkeletű vélekedést megcáfoljam? Mi vagyok én? Agykutató? Amatőr csillagászokról már hallhattunk, sőt, magam is ismerek egyet, de amatőr agykutató, vagy pláne, amatőr agysebész – ez nevetséges, nemde? Én magam nyilvánvalóan nem vizsgálhatok agyakat, mert ahhoz egészen más felkészültség-felszerelés kell, mint a csillagászathoz. Bár megfordult a fejemben, hogy Leonardo da Vinci módszerét alkalmazom, hogy szert tegyek a kísérletezéshez megfelelő agyakra, de aztán lemondtam róla. A sötét éjszaka, temetőben történő hullaexhumálás kecsegtető lehetőségével végül mégsem éltem.

Gondolkodjunk el egy pillanatra! Valójában nemcsak én nem tudok megfelelő agyakra szert tenni, hanem senki sem, mert az agy akkor mutatja az intelligencia jeleit, ha még van benne élet. A Monthy Piton sorozatban volt egy geg, álláshirdetésben kerestek felvételre agydonort. Rövid munkaidő (rövid pályafutás), magas honorárium!

Mondhatjátok erre, hogy ha emberi agyat nem is lehet működés közben tetszőlegesen megvizsgálni, állatagyakat igen! Csakhogy van itt egy bökkenő. A kutya csak a gazdi foglamai szerint intelligens (a japán robotnál feltétlenül intelligensebb), de emberi mértékkel nézve nem. Jó-jó, egy csomó mindenre meg lehet tanítani az állatokat, vakvezető kutyáról és szarvasgombász disznóról mindenki hallott, de azt mindenki tudja, hogy ezek az állatok nem értik, amit csinálnak, és pláne nem értik az emberi civilizációt. A vakvezető kutya mechanikusan megáll a piros lámpánál, de soha az ő rövidke életében nem fogja tudni, hogy ezt miért kell megtennie, mi is az az autó, és soha nem lesz képes kikövetkeztetni az autó „cselekedeteit”, viselkedését, mert egyszerűen nem elég intelligens az emberi világ megértéséhez.

Csak az ember sémája bővíthető. A kutya számára a személygépkocsi nem jelent új kategóriát, vagy - objektumorientált kifejezéssel élve – új osztályt. A kutya sémája kötött: számára az autó csak egy furcsa állat, kiszámíthatatlan viselkedéssel, hanghatásokkal és mimikai jelekkel. Aki nem hisz nekem, gondoljon a szabadon engedett és kilapított kutyák seregére. Az élőlények 99,99999999%-a nem tud tanulni a tanulás emberi értelmében. Nem tudnak új elemeket katalogizálni. Nem tudnak összefüggéseket megragadni. Híres csimpánzkísérlet: mivel a vadon élő csimpánz botokat használ bizonyos táplálékformák megszerzésére, már csak egy lépés, hogy megtanulja, hogyan használjon egy gereblyét szétszórt gyümölcsök összeszedésére. De nem lehet rá megtanítani! Soha nem jön rá, hogy a gereblye fokait miért kell lefelé fordítani! Számára a gereblye egy furcsa bot, és nem több. Egészen pontosan 50%-os eséllyel fogja lefelé fordítani a fogakat, azokban az esetekben, amikor a nyelét fogja a szerszámnak. És vannak azok az esetek, amikor a fokát fogja, és szánalmasan piszkálgatja a füvön szétszórt banánokat a gereblye nyelével.

A lényeg az, hogy senki emberfia nem képes emberi agyat működés közben alaposan, a megfelelőmódszerekkel megvizsgálni, és fordítva: ebben a témában mindenki csak találgat. Vannak a találgatásnak tudományos módszerei, de ez a legtöbb, amit állíthatunk.


Piacvezetők lettünk!

Published 2010. 01. 28. by Admin in Biográf | Vállalkozó

A 2009-es piaci részesedésünk alapján elsők lettünk a Microsoft mérnöktovábbképzés területén.

http://hirek.prim.hu/cikk/76465/

Ennek annyira örülök, hogy még a kommentelést is bekapcsolom, hadd záporozzanak a gratulációk - és a spam is sajnos.

Akik esetleg eddig is azt hitték, mi vagyunk a piacvezetők, azoktól elnézést kérek, de eddig ilyet mi biztosan (és tényleg) nem mondtunk, csak úgy tűnhetett. Olyanok voltunk, mint az oldalát mutató, szőrét borzoló macska. Annak is van hatása, különben nem csinálná a macska - de nem az igazi.

2009-ben, különösen a második félévben azonban fordult a kocka. A többi szereplő pici részesedését csak madárcsiripelésből ismerem (mert mindenki csak a saját tortaszeletét, és a saját helyezését láthatja), de abból az derült ki, hogy nem kicsit sikerül rájuk verni. (Ami meglepő, hogy 2009-ben "nem csináltunk semmit", de legalábbis semmi különöset, sőt, nyáron elhagyta a céget ker. igazgatónk - elcsábították tőlünk. Azóta nem kereskedünk.)

Köszönjük mindenkinek, aki a válság évében is ránk "szavazott"! Ahogy Lenin elvtárs mondaná: Ucsítszjá nyikto nye pózna.


Komment kikapcs

Published 2010. 01. 18. by Admin
Na, ez nem jött össze. A bociboci spamfilter. Reggelre 50 blogspamom volt. Kommentelés ismét kikapcsolva :(

Magyar kapcsa (CAPTCHA)

Published 2010. 01. 17. by Admin in IT Pro

Az elmúlt egy hétben kénytelen voltam kikapcsolni a kommentelést a rengeteg spam miatt. Rámszoktak a mocskok. Próbáltam ezt, próbáltam azt, végül úgy döntöttem, egy tisztán magyar nyelvű spamfiltert fejlesztek én magam. A spamelőim úgyis mind külföldiek, külföldiül. Beraktam a kommentelésbe egy kötelező mezőt, ahol azt kell megadni, hogy milyen a boci. Boci, boci ....

Aki tudja ezt, kommentelhet. Aki meg nem, az vagy spammer vagy nem volt gyerekszobája.

Meglátjuk, ez mire lesz elég. Szerintem elég. Olyan, mint anno a kormányzár az autókban. Elég volt, ha feltetted, bezárni már nem is kellett (én soha nem zártam be), egyszerűen azon az elven működött, hogy ott van, vagy nincs.


Avagy mi köze egy MPEG-kódolónak, a Renault gyárnak és egy FM-rádióadónak a nyelvtanuláshoz?

Öt éve nem tanulom az angolt, pedig minden nap gyakorlás sokat számítana. Nem tanulok, mert a korábbi, bevált módszerem elé súlyos akadályok gördültek, amikor Ford Escortomat öt éve egy Reanult Scenicre cseréltem. Ez azért történt, mert...

Iskolában sosem tanultam angolt. Tizenkét év orosz van a hátam megett (ubirájet urázsáj, nyeftyepramislennoszty), valamint francia szak a gimiben, és egy kis francia idegenvezetés, amiről - tényleg - még nem is írtam. Valaha perfekt voltam franciából, hö! (De már nem vagyok sajnos.)

Miután a történelem ilyen csúnyán kibabrált velem, hogy elvette tőlem az iskolai angoltanulás lehetőségét, felnőtt fejjel kezdtem neki, de már úgy, hogy megfertőződtem Makara György nyelvtanítási elveivel, vagyis a Relaxával. Ennek a lényegét hámoztam ki, vagyis azt, hogy a gyerekek is hallgatva, utánozva, nyelvtani magyarázat nélkül tanulják meg az anyanyelvüket. Így hát eldöntöttem, én is ezt az utat követem.

A módszerem a következő: fogsz egy hollywoodi filmet, megnézed magyarul (hogy értsd a sztorit), majd a hangját, és csak a hangját ezerszer meghallgatod autóban ülve, reggelenként a csúcsforgalomban. Hihetetlenül működik! I do understand, ami nem mondható el sok angoltanárról sem, beleértve a gyerekek ált. isk. angoltanárjáról sem - de ez egy másik szégyentörténet. Talán meglepő, de igaz, hogy a filmekben gyakorlatilag végig pofáznak. Nem úgy hinnéd, azt mondanád, sok a zene, soka háttérzaj, de nem, gyakorlatilag folyamatos a párbeszéd, és ez csak akkor derül ki, ha csak a hangra koncentrálsz.

Ezt az egészet még a kazettás magnó korszakában kezdtem el, úgy tizenix éve. VHS videó -> HiFi torony -> magnókazetta -> autó. Igen ám, de öt évvel ezelőtt átültem egy űrhajóba, amiben már csak CD-lejátszó volt, az is gyári. És itt elszakadt az angoltanulás folyamata, azóta is abból élek, amit a megelőző 6-7 évben összehallgattam. Mert miért?

Miért nem hallgattam cédén a filmek hangját? Mert ez lett időközben: AVI -> na ebből hogy a fenébe szedem ki a hangot? Pénzért? Én ugyan nem fizetek ezért! Évek teltek el dacosan, hogy én ugyan nem konvertálok pénzért. Mígnem egyszer csak felbukkant a színen az FFMPEG nevű parancssori alkalmazás, mely jelenleg a 0.5-ös verziónál tart, ami mindenből mindent tud csinálni. De tényleg! És olyan egyszerű használni, hogy

FFMPEG -i "csillagok háborúja.mov" csillagok.mp3

Kész! SOSE FIZESSETEK KONVERTÁLÁSÉRT! Egy csomó fizetős konverter is az ingyenes FFMPEG-et használja,ne dőjl be a grafikus felületnek!

Na de írjon belőle CD-lemezt a hóhér. Hova dugjam a kocsiban a pendrájvomat? A szivargyújtóba? Egyszer csak (pár év múlva, úgy 2006-ban?) jött a rönó, hogy mindössze 64 ezer Ft-ért beszerelnek nekem akciósan egy USB-foglalatot, és ezzel megoldják a problémámat. Hát mondom én egy ilyen nyúlfarknyi mütyürért nem fizetek több mint félszázezer forintot! Akkor várunk. És vártam. És igen, a technológiai fejlődés elhozta nekem a megváltást egy ötszáz forintos (!) FM rádióadó képében. Most így néz ki a képlet:

Bittorrent -> AVI -> FFMPEG -> MP3 -> USB -> FM adó -> Autórádió

Milyen egyszerű! Ha mellém állsz a piros lámpánál, te is meghallgathatod! FM 107.2!


Csak másol? Stephen Wiltshire

Published 2010. 01. 10. by Admin in Kultúra

A múlt héten még azon a véleményen voltam, hogy fejből nem lehet fotóhűségű rajzot készíteni. Csakhogy belebotlottam Stephen Wiltshire munkásságába. Itt egy videó, ahol fejből lerajzol egy londoni katedrálist. Urban sketching, right? Olyan a csávó, hogy elrepül helikopteren egy város felett,leszállás után meg lerajzol olyan 6-8 négyzetkilométernyi területet fejből, így:

Az egyetlen szépséghibája a dolognak, hogy Stephen súlyos autista, 9 éves korában tanult meg beszélni.

 

Gépi fordítás 2010-ben!

Published 2010. 01. 10. by Admin in AI

Alább egy érdekes kísérlet és a végkifejlet egy lendületesen nekiálló óriáscég részéről (név és cím a szerkesztőségben), aki fejébe vette, hogy oltári mennyiségű angol nyelvű szövegét gépi fordítással teszi elérhetővé kicsi népünk számára.

Így indult (2009 decemberében):

"Based on our previous communications with you this is to announce official start of the machine translation (MT) pilot for Hungarian language. Thank you very much for your help in driving this project.Quick summary on how machine translation can make a difference for Hungarian customers:

  • Make localized about 250.000 articles that would be otherwise never localized into Hungarian 
  • Keep them in synch whenever the English version of an article gets updated
  • Adress the biggest reason for dissatisfaction on the Hungarian market: lack of localized content 

IMPORTANT: When you will be rating the translation quality, please bear in mind that machine translation will be NEVER PERFECT. Our goal is to have it UNDERSTANDABLE so with some level of the customer’s effort he / she will be able to figure out what is the problem and its solution

Így indult hát a felbuzdulás. Aki benne volt a pilotban (meghívásos alapon), azok persze mondták, hogy ez így sajnos hiábavaló, mert a magyar nyelv ellen fog állni ennek a nemes kísérletnek, de nem hallgattak ránk, hisz pl. oroszul nyelven elég jól működik a dolog.

 

Érdekes megfigyelni a "keep them in synch whenever the Englis version changes" című lázálmot :)

 

Paradox helyzet: mi ismerjük a saját nyelvünket, ezért előrebocsátjuk, hogy kár a gőzért. De ők okosabbak, meg már 15 nyelven sikeresen fut a projekt, úgyhogy le vagyunk mi sz*va, okostojás, csináld a feladatot, majd meglátod a végén.

 

Jöhet a végeredmény?

 

"This is to share with you the results of the machine translation pilot for Hungarian in which you participated.  Unfortunatelly, Hungarian language seems to be too challenging for our MT (Machine Translation) engine and we will NOT deploy MT in Hungarian due to language not meeting the minimum quality bar. 

However, thanks to your inputs, we received lot of valuable feedback on in which areas the MT engine needs to be improved. It is possible, that after a certain time when the MT engine is improved, we would run the MT pilot again."

 

Na ja. Ki nem tudta ezt előre? Csak ők. :)


Askimet, a spamfilter

Published 2010. 01. 09. by Admin in IT Pro

Az utóbbi időben annyi spamet kellett törölnöm a hozzászólásokból, hogy kénytelen voltam célszerszámot keresni a feladatra. Először az ember azonnal captcha-ra gondol, de nem tudom, mindenki tudja-e, hogy az már elavult dolog. Az új divat a No-Bot, ami egy felhasználói beavatkozást nem igénylő szűrés a kommentelés körülményei alapján. Ebből van központi is, ingyenes is, központi-ingyenes is: az Askimet. Én ezt ma beizzítottam, nem tudom, mi lesz belőle, mert én nem tudom önmagamat kommentelni.

Valaki megtenné, hogy idekommentál tesztképpen? Működik így, vagy behalt?


Hőskor. Az internet kora.

Az életnek nincs célja és nincs értelme. Az életnek szépsége van.