Eddig óriási vehemenciával mindig az informatika fontosságát hangsúlyoztam, de kéretik ezt nem félreérteni: hiszek a kultúra és mindenféle egyéb tevékenység fontosságában. Tegnap pl. kiemeltem a fuvarozók problémáit. De semmi kivetnivalót nem látok abban, ha valaki kamionsofőr vagy fodrász. A dolog nem erről szól. Nem lehet mindenki informatikus, ez nyilvánvaló.

Ma például vidékről autókáztam vissza Pestre, és hallgattam a kosútrádiót. Nagyon fontos műsorok voltak: művészeti, pszichológiai stb. beszélgetések, no meg a déli harangszó, "a piripócsi református templom öregtornyában egy db ötkilós harang lakik". Ezek fontos dolgok, Magyarország összes harangjának története szerintem is értéket képvisel. Arról azonban nem szabad megfeletkeznünk, hogy HA emberi társadalomban élünk (márpedig ott élünk), AKKOR minden pénzbe kerül, az ország összes harangjának felkeresése diktafonnal, és a nehéz természetű gyermekek művészeti óvodája is. Na most figyeld a gondolatmenetet. Ezek a fontos, lélekemelő dolgok sajnos MIND PÉNZTEMETŐK. Oké, ezt tudjuk. ÉPPEN EZÉRT mondom minden fórumon, hogy neveljünk már ki egy réteget, akik pénztermelő üzemmódban dolgoznak, és termékexportjukkal előteremtik azt a lóvét, ami a romos múzeumok renoválására, meg a kosútrádió stábjának országos turnéjára kell.

A kultúra és lélek kizárólagossá tétele egy marhaság, és nem lehet más a vége, mint egy Nagy Nemzeti Fejreállás. Efelé tartunk épp. "Multik haza, rohadt kapitalisták, ellopták az M7-est ( amin mindannyian járunk :-O )..." - az ember már fél szólni, hogy "hahó, én itt alkottam valamit, ja és nem loptam" - mert ciki. Ebben az országban ma ciki hatni, alkotni, és gyarapítani is. Még molotov-koktélt is kaphat az ember, ha kiderül, hogy előrébb lépett valamilyen területen.

Mit gondoltok, a lélekápolásban igencsak elöljáró bajorok is antikapitalisták? Ott is mindenki "multik haza" felkiáltással rohangál az utcán? Vagy esetleg megadják a császárnak, ami a császáré, ÉPPEN AZÉRT, hogy több forrásuk legyen mindarra, ami nem a császáré? Miért kell itt mindenkinek belehülyülnie a zászlólengetésbe és a busongásba? Talán a zászlóipar felfutásától remélhető az az anyagi bőség, ami az Andrássy út rekonstrukciójához hiányzik? Nem lehet, hogy mégis valakiknek dolgozniuk kellene? Szerintem a bajorok napi 8 órát dolgoznak, és csak ezt követően bújnak bőrgatyába. A magyar modell ezzel szemben láthatóan az lesz, hisz efelé tartunk, hogy 8 óra zászlólengetés, 8 óra sírás, 8 óra anyázás. Hol marad a munka, he?

Immáron X-edszer használom a blogomat "toborzásra", eddig bevált. Ez alkalommal magányos hősöket keresek. Mindjárt kifejtem, miféléket. De előtte egy kis kismagyar.

Közismert, hogy ebben az országban sírni mindenki tud, csak nézz körül, ott rinyál körülötted sok kicsi magyar. Én pedig azt állítom, hogy önmegvalósítani is mindenki tud! Mára az informatika az önmegvalósítás eszközévé vált, és aki hat és alkot, az egyben gyarapít is. Néhány példát felsorolok a közvetlen környezetemből, hogy milyen típusú hírók ismeretségét keresem. És hogy mi célból? Hát példát mutatni ebben a nyervákoló országban, hogy waze öcsém (így kell kezdeni, különben nem figyelnek rád a továbbiakban), ha nem folyton sírással és mások okolásával lennél elfoglalva, meg nem azon töprengenél, hogy kamionos leszel, magasan repülhetnél a többiek felett. Gyere már át a XXI. századba, waze!

Össze szeretnék gyűjteni hírókat, és valamilyen módon propagálni őket, példaképként. És akkor jöjjenek a példák, amelyekbe általában teljesen véletlenül futottam bele. Mindegyik One Man Show. Előre is elnézést kérek az említett uraktól, nem egyeztettem velük, hogy most így hátbadicsérem őket :) Akit zavar, csak szóljon, letörlöm, de addigra ezt a bejegyzést már több százan olvasták :)

• Kátai Sándor: Boltamarson.com aukciós oldal. One Man Show.
• Schwarzkopf Balázs (15 éves!): TimeString.net (Egyelőre titkos projekt :) fejlesztés alatt.) One Man Show.
• Wacha Zoltán, Debrecen: zzEPG online tévéműsor. One Man Show. (Utólag kérte, hogy tegyük hozzá: az lhsite.hu és az usite.hu oldalak példátlanul és önzetlenül segítették és segítik munkáját.)
• Péntek László, Pécs: Markers.hu online tőzsde elemzőszoftver. One Man Show.
• És végül és utolsósórban Fóti Marcell: Ördöglakat (ITBusiness-díj) online hackertanfolyam. One Man Show.

Ezek mind one-man-show-k, igen, az Ördöglakat is, tök egyedül csináltam, csak eddig „nem mertem” mondani, mert a dolog komolyságát veszélyezteti, ha kiderül, hogy egy ember csinálta az egészet két hét alatt. Hát most mondom. És arra bátorítok másokat is, hogy vállalják, hogy egyedül csináltak valami tök jót. Mert kell a példa a "népnek". Emberek, ez lehetséges! Emberek, hőskor van! Bemész a garázsba, magadra csukod az ajtót, programozol, és hamarosan kezedben egy csoda. Megvalósul a saját ötleted. Értitek?

Ha van ismerősöd a magányos IT Hero műfajban, szólj neki! Érdekel a története! Kőbe szeretném vésni, vagy weblapon megörökíteni vagy mittudomén. Ez a része még nem tiszta előttem sem :)))

Tocsi kolléga beleszeretett az Amazon Kindle kütyübe, ami nem más, mint egy könyvolvasó célhardver. Megpróbált venni egyet - nem sikerült, az Amazon nem szállítja le külföldre. Sebaj, járunk mi Amcsiba, legközelebb Miamiba megyek (szeptemberben), a Hacker Halted konferenciára, hát veszek neki egyet helyben.

De ez a Kindle dolog szöget ütött a fejembe. Igazándiból nem is a Kindle, hanem a feleségem ütötte a szöget, aki szerint el kell indítani egy e-könyvkiadó bizniszt, mégpedig most, mert most még minden magyar könyvkiadó ellenérdekelt, hisz ülnek a nagy határ raktárkészleteiken, és basáskodnak a kiadókon. Egy könyv bolti árából 10% a szerzőé. És mennyi a könyvesbolté? 50% or more. A Libri nemrégiben jelentette be, hogy 60%-ra emeli a sarzsot. Ez már a szökési sebesség felett van, szökni próbál, ki merre tud - de nem tud.

Itt a nagy alkalom, elsőnek lenni egy üres piacon, ahová az Amazon a nyelvi korlátok miatt sosem akar majd belépni! Indulás!

Elsőként is kellene egy eBook Reader kütyü.

Nosza, neki is estem azon melegében Kínának, vagyis az alibaba.com-nak, amin keresztül a kínai stuff kiömlik a nemzetközi piacra, és rákerestem az eBook Readerre. Ha esetleg wc csésze, vagy ócó papuc kell, azt is az alibabán találsz. Találtam vagy negyven eBook-gyártót: http://www.alibaba.com/showroom/Ebook_Reader.html, Hongkongban és Kínában. A minimális rendelésszám 3000 és 10 db között ingadozik, bármi megvehető. Ez eddig rendben van, a piacra lépésnek kütyüakadálya nincs.

A kedvencem a hamis Amazon Kindle, egy Gold Suppliertől :)

Szerintem az egyik legkeresettebb kategória a "hamis" ezen a szájton. Kína már csak ilyen. Na szóval végignéztem vagy huszonvalahány readert, és ami meglepő, egyik sem támogat DRM-es, vagyis jogosultsággal védett tartalmat - a hamis Kindle kivételével, mely utóbbi olvassa az Amazon által titkosított könyveket...

Márpedig DRM kell, nemde? Ha DRM nélkül próbálok könyveket eladni, akkor mindből egy példány fog elkelni, és már fent is van Torrenten.

Uccu, olvassunk utána, mások hogy csinálják. Szinte az első találatom a Wired magazin cikke, amelyik arról szól, hogy DRM Sucks. Aki DRM-ezik, előbb-utóbb belehal. (Talán az Amazon túléli, de a kicsik semmiképp.) Nézegetem tovább az okosságokat, és mit találok, az O'relly DRM-mentes PDF-ben ad el könyveket a népnek. Aztán itt van nagy barátom, Steve Jobs, aki szintén abbahagyja a DRM-szívatást.

Ez eddig rendben, oké, nemes (nemecsek) dolog. De miből fogtok élni, lükék?

Ha belegondolunk, mire való a DRM, rájöhetünk, hogy nem képes elvégezni a feladatát, emellett a használata is kényelmetlen. Mire lenne való? Csupán arra, hogy a tartalom terjedése ne haladhassa meg a PAPÍROS VÁLTOZAT terjedését. Merthogy a papír terjedésének nem állja útját semmi: ott a fénymásoló, ott a városi könyvtár, nemde? De erre nem képes a DRM, hisz majdnem mindegyik DRM sorsa a feltörés. Ha beírod a google-be hogy DRM, az első felkínált kulcsszó, amire az emberek leggyakrabban keresnek, a removal :) több mint egymillió találattal.

Oké, akkor tehát a DRM tényleg nem kell, jól tudják a kínaiak. De akkor - izé - hogyan lehet kiadókat és szerzőket átcsábítani az új modellre? Kéne valami pozitív példa, hogy lám, az emberek nem lopnak. Vagy nem annyit, hogy érdemes lenne foglalkozni vele. Egy pozitív példa, az hiányzik. Tyúk-tojás probléma. Itt megfeneklettem. Akarom én ezt?

Ma reggel a Boltamarson havi látogatottsága átlépte a százezer főt. Alig több, mint négy hónap alatt ez leginkább a "nem semmi" kategóriába sorolható be, mi sem gondoltuk, hogy ez ilyen hamar bekövetkezik.

Ellenben.

A regisztrált tagok száma alulról súrolja a hétezret, ami azt jelenti, hatalmas tartalék van a tagtoborzásban, a látogatók jönnek-mennek, és egy páran regisztrálnak. Azt találtam ki, hogy a százezres átjáróház már elég erőt képvisel, hogy sponzorok beszálljanak a tagtoborzásba, valahogy így:

Regisztrájl és nyerj!

Persze ez így elég gagyin hangzik, ennél ostobább marketing nemigen létezik, de véleményem szerint működni fog. A nyeremyénytárgyakat szeretném szponzoroktól összetarhálni, és havonta egyszer kisorsolni az abban a hónapban újonnan regisztrált tagok között. S hogy milyen nyereményekre gondoltam? Amije a sponzornak van. Plazmatévé? Babaruha? Mit bánom én!

Ha ismersz olyan tőkést, akit érdekelne, hogy havi százezer ember találkozzon a terméke képével, szólj neki. Eddig remekül működött a blogom ebben az irányban (toborzás: fordítót keresek, biztosítóst keresek), remélem, most sem okozol csalódást, Kedves Olvasóm!

Akit érdekel a sponzoráció írjon, és egyeztetjük a részleteket (megjelenés, ár stb.)

A nyár elejétől új mesterhez (is) járok festést tanulni. Gasztonyi Kálmán szerint a képeket eladásra festjük, ha viszont nem, akkor az első szabály lép életbe. Kálmán érdekes ember, szinte hihetetlen, de abból él, hogy olajfestményeket fest és ad el, eddigi élete során közel kétezret (!!!!!!!). Úgy gondolom, önmagában jelentős teljesítmény, hogy valaki még a halála előtt képes pénzzé tenni a képeit, ehhez ugyanis nyilvánvalóan előbb meg kell halni :) Ilyen mennyiségben alkotni és eladni az meg maga a csoda.

Néhány alapelv, amit május óta tanultam, pedig már öt éve festek:

1. Ha a rajz szar, minden szar. Korábbi képeim emiatt olyan bénácskák, háromszemélyes ló és egyéb perspektívatorzók...
2. Nem használunk fekete és fehér festéket (kivéve néhány extrém esetet és csúcsfényt).
3. Krapplakk mindenben van (a kraplakk egy bordó szín).
4. Nincs olyan, hogy "barna". Van természetes umbra, égetett umbra, természetes sziéna és még egy sor barnás árnyalat, de "barna" - olyan nincs.
5. Nincs olyan, hogy "kék". Cölin, ultramarin - az van helyette.
6. Soha, semmit nem kerülünk ki az ecsettel. Ha hátteret kell festeni, kötelező ráfesteni az előtérre, mert ha kikerülöm, a háttér az előtérbe tolul.

Egyszóval rá kellett jönnöm, hogy az eszkimóknak nem véletlenül van több mint száz szavuk a hó megnevezésére. Ha az ember elmélyed valamiben, mindjárt részletekre bukkan, és ehhez sajátos szókincs kell.

Az első törvény jegyében (eladás!) festettem az Őszi út című, impresszionizmusba hajló képemet, melyet az új alapelvnek megfelelően áruba is bocsátok, mégpedig 1 Ft-ért, és hol máshol, mint a Marson?

http://boltamarson.com/TopNProduct.aspx?ProductID=36682

Ha szeretnél egy eredeti Fóti Marcellt, licitálj rá! Ha majd meghalok, vagy értékes lesz - vagy nem. Inkább nem. Tutira nem. Még azt is megmondom, miért nem lesz értékes: mert nincs stílusom. Az impresszionizmust mintha már feltalálták volna...