Quo vadis?

Published 2009. 07. 30. by Admin in Kultúra | Oktatás

A szeptembertől kezdődő új tanév kapcsán szeretnék egy mondatban kitérni az előző, gazdasági válsággal terhes tanévünkről. Gondolom, mindenki panaszáradatra számít, ám a helyzet inkább rózsás: NetAcademia Oktatóközpont az idei első fél évben 30%-os növekedést ért el az előző év első félévéhez viszonyítva!

Köszönjük minden kedves partnerünknek, akik ebben a nehéz fél-egy évben is minket választottak munkatársaik szakmai fejlődésének, előmenetelének biztosítására.

Egy érdekes, újszerű oktatási koncepció feltalálásáról és bevezetéséről szeretnék szólni így bele a nagy nyári pangásba. A NetAcademiánál hagyományosan “szerszámhasználatot” tanítunk. Hogyan telepítsd a szerveredet, hogyan használd a Visual Studiót. Ezt a megközelítést diktálják a nagy gyártók hivatalos tankönyvei. Ezek a könyvek megközelítésükben hasonlítanak a sokak által ismert és elismert “Így gondozd a Trabantodat” című gyári kiadványra, melyből megtudhatjuk, hogy a Trabant saját kategóriájának csúcsautója (kedvesen elhallgatva, hogy ebben a kategóriában más jármű nincs is), és hasznos tippeket kapunk a lábbal kapcsolható reflektor felkapcsolásától egészen a benzincsap tartalék állásba forgatásáig mindenről, ami az adott eszközzel kapcsolatba hozható. Le is lehet vizsgázni az adott témakörből, az átfogó tudásról nemzetközi bizonyítványt kapunk.

Létezik azonban egy másik megközelítési módszer is, amely azt a kérdést feszegeti, vajon mire is jó egy adott eszköz? A vevők többsége valamilyen határozott célból szerzi be járművét, és ez a cél ritkán az, hogy a benzincsapot szeretné ide-oda forgatni. Utazni, vagy szállítani szeretne a járgánnyal. Innen a cím: Quo vadis, vagyis hova tartasz, hová mész?

Mindezt informatikára fordítva azt kapjuk, hogy a Visual Studio vásárlói például egy számlázórendszert vagy egy webalkalmazást szerenének létrehozni, a Windows 2008 vevői a hálózatuk biztonságán szeretnének javítani, a CRM-et bevezető cégek a szétszórt adataikat szeretnék központosítani stb. A tavaly ősszel bevezetett, és több száz hallgatót vonzó IT Factory márkanevű képzéseink erre a mindenütt meglévő igényre adnak frappáns választ. Alkossunk számlázóprogramot WPF-ben! Építsünk Active Directoryt! Programozzunk iwiw-szerűséget vagy webáruházat!

Az általunk “feltalált” új megközelítés lényege, hogy azt tanítjuk a tanfolyamon, ami egy adott feladat elvégzéséhez szükséges, azt viszont átfogóan, több technológia megismerésén keresztül. Egy webáruház-tanfolyamon például az asp.net-en kívül szóba kerül az adatelérés, adatbázistervezés, autentikáció, jogosultságkezelés, website létrehozása és beállítása és minden, ami az adott feladathoz kell, függetlenül attól, hogy az adott funkció melyik termékben lapul.

Reméljük, ezzel az új képzési modellel nem zavarba hozzuk, hanem választást kínálunk a tanulni vágyóknak. Már két út áll leendő hallgatóink előtt. Egyrészt alapos tudás szerezhető egy-egy adott technológiáról, melyhez nemzetközi érvényű gyártói vizsgarendszer tartozik. Ezeket a képzéseket továbbra is NetAcademia márkanév alatt futtatjuk. Másrészt lehetőség van célirányosan, több technológián átívelően megtanulni egy adott feladat elvégzésének fortélyait. A kavarodás elkerülése érdekében az ilyen jellegű tanfolyamok IT Factory márkanév alatt futnak.

Tessék választani!


Élet a Vista után

Published 2009. 07. 07. by Admin in Bug

Gyűlölöm a bétákat. A szoftverek bétaverzióit. Nem is használom őket, nem is tesztelem őket, mégpedig azért, mert sajnos túl jól megjegyzem, mi hol van bennük és hogyan működnek, aztán amikor a végleges termékben nem nem is, de én még mindig azt hiszem, hogy igen is, ez egy oktató számára rémálom. Nem egyszer belefutottam ilyenbe, úgyhogy a bétázást én a Windows NT 5.0-nál (nem tévedés!) abbahagytam.

(Két eklatáns példa: Schema Admin itt a piros, hol a piros: bent az Administrative Toolsban, de már nem is, mert ez egy MMC snap-in, amit felvehetsz, de nem, mert még azt is regisztrálni kell regsrv32.exe-vel. A másik kedvencem a gombok hűlt helye. Ezen az ablakon a bétákban még négy gomb volt, és pont a hiányzó negyediket dícsérték halálra, hogy az lesz a Windows NT 5.0 egyik legjobb szolgáltatása. Nem mondom meg, hogy mi volt az :)

Windows 7

És most mégis Windows 7-ről írom ezt a bejegyzést, az én jó kis irodai gépemet fertőztem meg ezzel a vélgegesnek mondott (Release Candidate), de nyilvánvaóan félkész termékkel. Hogy miért tettem ezt? Mert a Vistám egész egyszerűen megromlott. Már egy fél éve döglődött, többet néztem az űrfánkot (mások szerint körbe-körbe karika), mint amennyit dolgozni hagyott, és teljesen elegem lett belőle. Pedig nem volt mindig tetűlassú, én mondom. De valahogy megromlott. Végül búcsúzásképpen sikerült egy se le-se föl állapotba hoznia magát, kinyírta saját TCP/IP stackjét, bezáródott lelkileg. Az utolsó hibaüzenet, amit elfogtam, a következő ígéretes darab volt:

Komment?


Szeretem ezt az országot, mert hivatalosan semmi értelmeset nem lehet benne csinálni. Aki megpróbál valami újítást, annak vagy letépik a fejét, vagy letépi ő maga magának. Ebben az országban az a lényeg, hogy ami szar, az maradjon is szar.

Az első példám a szerencsétle békávé. Valamelyik nagyvilágot járt vezető észrevette, hogy egy csomó országban a buszokra csak az első ajtónál lehet felszállni, ezért állnak például sorba az angolok a buszmegállókban. A rendszer előnye, hogy nincs lehetőség bliccelésre, és mondjuk a kislányom úgy tudna hazajönni az iskolából, hogy nem kell egy hányásában fetrengő alkoholista hajléktalannal megosztania a légteret a buszon. Nosza, be is jelentették, hogy "hétfőtől így lesz". Ahogy az várható volt, a kétes elemek el is tűntek a buszokról sec perc. A rendszer kemény másfél hétig működött, utána a békávé "az utasok panaszaira reagálva" eltörölte ezt a kezdeményezést. Gyáva pöcsök, akkor minek vezettétek be? Előre nem tudtátok, hogy a magyar inkább a hányást választja, és még hisztizik is érte? Nem tudtátok, hogy semmit, de semmit nem lehet itt hisztéria nélkül csinálni? Ha nem tidtátok, akkor honnan jöttetek? Ha meg tudtátok, mi a bánat indokolta, hogy hülyék véleményének helyt adva visszakozzatok? Mindjárt kilötyögtetem a kávét, olyan ideges lettem.

A következő friss idiótaság az internetes hírlevélküldéssel kapcsolatos. Mint az talán közismert, egy pár hete fogadták el azt a törvényt, hogy hírlevelet innentől csak olyanoknak szabad küldni, akik a lakcímüket is megadják a feliratkozáskor. Bar-mok! Most aztán nagyon jó nekünk, mert van egy csomó emberem, aki a Sdfsdf városban, az Asdfasdf utcában lakik. Egy helyen laknak sok-sok ezren, nagyobb a népsűrűség, mint az Örs vezér terén egy panel lakásba bejelentett kínai vállalkozók száma. Most már, hogy megtudtam, hogy a Qwertz utcában lakik valaki, most már békében küldhetek neki levelet?

A kérdés csak az, hogy tényleg köteles vagyok-e minden hírlevélfeliratkozót ezzel a baromsággal emailben zaklatni, vagy elfogadja a Tisztelt Bíróság, ha itt szerveroldalon telegenerálom a lakcímmezőket baromsággal? Ki találta ezt ki? És mér' nem állította meg egy okos ember? Nincs okos ember a környéken?

És akkor most jön a legjobb. Új Felnőttképzési Törvény. Képzeld el, kedves hallgatóm, hogy az új törvény(tervezet, de nem fogja megállítani senki) értelmében a jövőben tíz évig köteles leszel megőrizni minden papírt, amit az oktatási cégtől kapsz. Nem tévedés, TÍZ ÉVIG! A rablás bűntette öt év alatt elévül, az adócsalás, sikkasztás is, de a tanulás bűntette nem :)))) Az eszem megáll! Ki volt az az idióta? És kéremszépen az mér' jó, hogy frissen hozunk egy törvényt, amit nyilvánvalóan senki nem fog betartani?

Számlázás. Minden vállakozó szembesül az APEH meg nem szűnő vergődésével a számlakiállítás ellenőrzésére. Ennek következtében születnek olyan baromságok, mint megismételhetetlen számlanyomtatás és megváltoztathatatlan számlaszám. Elvileg a számlát egyszer, egy példányban szabad csak kinyomtatni, a második kísérletre már olyat kell nyomnia, hogy "Hiteles másolat". Minden számlázóprogiban ezzel a baromsággal küzdenek, miközben a nyomtatódriverben simán be lehet állítani, hogy nyomtasson mondjuk százat. A fénymásolóról nem is beszélve. Láttak már az urak és hölgyek olyan gépet, amibe beteszünk egy papírt, megnyomunk egy gombot, és kipottyan belőle a behelyezett papír megkülönböztethetetlen klónja?

Ebben a témakörben is van ám "legszebb". Az a legszebb, hogy ez a szívatás csak a magyar cégeket érinti, mert külföldről elfogadhatsz sajtpapírra írt, vagy éppen "semmilyen" számlát. Öt évvel ezelőtt volt egy ügyem az APEH-ban, amikor azzal próbáltak megfogni, hogy a Google-hirdetésekről nincs aláírt, pecsétes számlám, csak olyan, ami úgy tűnik, mint ha én nyomtattam volna. Hát igen, töredelmesen bevallom, én nyomtattam, mert ennek ez a menete. Kapok egy URL-t, és csók. Elmagyaráztam nekik, hogy amit kérnek, olyat nekem a Google soha a büdös életben nem fog küldeni. Esetleg igénylik-e, hogy én magam hamisítsak ilyeneket, és még alá is írjam, merthogy más járható út nem lézetik? Javasoltam, forduljanak ŐK a Gooogle-hoz, mert nagyon sok magyar céget érint ez a tűrhetetlen csalás, amit a mocskos multi Google csinál, és kérjenek tőle pecsétes, aláírt számlát a Magyar Nép nevében mindenki számára. Erre - hogy, hogy nem - békén hagytak. Na most az az érdekes, hogy a postán-papíron-pecsételve-aláírva számla az EU-s csatlakozásunk óta nem kötelező. De tudja-e ezt rajtam kívül bárki is? Tudja-e bárki, hogy felesleges postán küldözgetni az eredeti számlákat, mert elég lenne a partnernek lökni egy linket, hogy "nesze partner, itt a számlád, nyomtasd ki magadnak"?

Illetve egy dolog miatt nem lehet ezt törvényesen tenni mégsem, ez pedig az idióta egypéldányos nyomtatás. velkam tu hungari.


Kitaláltuk itten ezt a marhaságot, hogy Egyforintos Elseje, az egyik tagunk meg még rá is duplázott, hogy legyen akkor Licitek Éjszakája is. Semmi rossznak nem vagyok elrontója, legyen! Nos én magam műszaki cikk kategóriában indulok az ünnepen, szerintem igen igényes kínálattal jelentkezem a piacon. Itt vannak a cuccaim. Diva MP3 Player? Emlékszel még rá? Nekem van egy! Hol volt akkor még iPod?

Hőskor. Az internet kora.

Az életnek nincs célja és nincs értelme. Az életnek szépsége van.